Get Adobe Flash player

Keresés

Aktív fórumok

Hozzászólások /  Téma
Mióta:         12ó   24ó

Ki van jelen?

Oldalainkat 5 vendég és 0 tag böngészi

Bejelentkezés

 

 

ALAPSZABÁLY


A 2010. évi október hó 29. napján elfogadott és a

2010. évi december hó 17. napján elfogadott módosításokkal

egységes szerkezetbe foglalt szöveg

 

Bevezető rendelkezés

Elődeink dicséretes rendelése szerint, vagyis a Magyar Köztársaság Al­kotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 63. §-ának (1) bekezdése valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az alulírott alapítók

  • – felismerve az együttműködés jelentőségét egyéni szakmai fejlődésük elősegítése érdekében;
  • – rádöbbenve a közösségi lét fontosságára;
  • – érdekérvényesítési képességük erősítése céljából;
  • – a teljes fiatal jogásznemzedék boldogulására

összeültek, és hosszas tanácskozás után úgy döntöttek, hogy az alábbiak szerint létrehozzák a Szegedi Közjegyzői Kamara Közjegyzőhelyetteseinek és –jelöltjeinek Szervezetét.

 

I.

Az egyesület alapvető adatai

1. Az egyesület neve: Szegedi Közjegyzői Kamara Közjegyzőhelyetteseinek és -jelöltjeinek Szervezete.

2. Az egyesület rövidített neve: Sz.K.K.K.Sz.

3. Az egyesület székhelye: a Szegedi Közjegyzői Kamara (SzKK) székhelye, jelenleg ez a 6721 Szeged, Juhász Gyula utca 14. I. emelet 1.

4. Az egyesület működési területe: a Szegedi Közjegyzői Kamara területe – azonban az egyesület szervei üléseiket a működési területen kívül is megtarthatják.

5. Az egyesület jelmondata: „A kielégítő és biztonságos jogszolgáltatásért.”

6. Az egyesület szimbóluma:

Az egyesület szimbóluma az ellentétek – jog által megvalósuló – feloldását és egységét jelképezi.

7. Az egyesület pecsétje: körpecsét, középen az egyesület szimbólumával; a köriratban az egyesület jelmondata, a pecséten ezen kívül az egyesület rövidített neve szerepel.


II.

A Sz.K.K.K.Sz. céljai és feladatai

 

1. A Sz.K.K.K.Sz. céljai:

  • – Az egyesület elsődleges célja a SzKK közjegyzőhelyetteseinek és -jelöltjeinek összefogása, a közjegyzői hivatással kapcsolatos szakmai felkészítésük és a közjegyzői karba való beilleszkedésük (integrációjuk) elősegítése;
  • – nemkülönben a közösségépítés, a tagok személyes kapcsolatának elmélyítése, a kollegialitás fejlesztése;
  • – valamint a tagok érdekvédelme.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

2. Céljainak megvalósítása érdekében a Sz.K.K.K.Sz. elsősorban az alábbi feladatokat látja el:

  • – A SzKK közjegyzőhelyetteseinek és -jelöltjeinek felkészítése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által szervezett jelölti vizsgára (a régi tanulókör);
  • – Előadók hívása szakmai témákban;
  • – A kamara (SzKK és MOKK) munkájának segítése, közreműködés rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában;
  • – Közösségépítő programok szervezése a tagság számára;
  • – A SzKK közjegyzőhelyettesei és -jelöltjei helyzetének rendszeres vizsgálata és értékelése, továbbá ez alapján – lehetőség szerint – érdekeik képviselete;
  • – Rendszeres kapcsolattartás
    • más kamarák közjegyzőhelyetteseivel és -jelöltjeivel;
    • a Magyar Közjegyzőhelyettesek Egyesületével
    • más jogászi hivatásrendek tagjaival és a joghallgatókkal
    • külföldi jogászok hasonló szervezeteinek tagjaival

Ennek keretében önállóan vagy a fentiekkel együttesen rendezvényeket szervez és képviselteti magát a fentiek rendezvényein.

  • – Díjak, címek alapítása és odaítélése az arra érdemeseknek;
  • – Nehéz helyzetbe került tagjainak anyagi és nem anyagi eszközeivel – lehetőségei szerinti – segítése, támogatása, illetve a legfőbb szerv döntésétől függően jótékonysági szervezetek támogatása;
  • – Közjegyzői álláshelyre pályázók értékelése és pontozása a közösség érdekében végzett munkájuk alapján.

 

III.

A Sz.K.K.K.Sz. gazdálkodása

 

1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

2. Bevételeit elsősorban:

  • – a tagok által teljesített tagdíjfizetés
  • – bel- és külföldi magán- és jogi személyek valamint más, nem jogi személy szervezetek felajánlásai,
  • – az egyesület saját bevételei,
  • – pályázati úton elnyert támogatások,
  • – az egyesületnek pénzintézetnél vezetett számlán tartott pénzeszközei után járó banki kamat valamint
  • – egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

3. Az egyesület a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében – csak minimális mértékben, csak céljaihoz igazodóan és arra fordítva – a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat.

4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt kizárólag az alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordíthatja.

5. Az egyesület tisztségviselőjét és annak hozzátartozóját csak a legfőbb szerve hozzájárulásával részesítheti juttatásban. Ez a szabály nem vonatkozik az indokolt költségtérítésre.

6. Az egyesület jogi személyként bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

IV.

A Sz.K.K.K.Sz. képviselete

 

A Sz.K.K.K.Sz. képviseletére az egyesület elnöke jogosult, aki képviseleti jogosultságát meghatározott feladatra, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesre átruházhatja. A Sz.K.K.K.Sz. bankszámlája felett bármelyik elnökségi tag önállóan jogosult rendelkezni.

 

V.

A Sz.K.K.K.Sz. tagsága

 

Az egyesület tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

 

1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki

  • – közjegyzőhelyettesként avagy -jelöltként a Szegedi Közjegyzői Kamara tagja;
  • – elfogadja az egyesület alapszabályát valamint szervezeti és működési szabályzatát;
  • – magáévá teszi a Sz.K.K.K.Sz. eszmeiségét, továbbá
  • – csatlakozási szándékát, együttműködési készségét kinyilvánította és
  • – tagfelvételi kérelmét a Sz.K.K.K.Sz. erre feljogosított szerve elfogadta.

2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, aki

  • – az egyesület céljaival egyetért,
  • – magáévá teszi a Sz.K.K.K.Sz. eszmeiségét;
  • – elfogadja az egyesület alapszabályát valamint szervezeti és működési szabályzatát és;
  • – tagfelvételi kérelmét a Sz.K.K.K.Sz. erre feljogosított szerve elfogadta.

Pártoló tagi címet a Sz.K.K.K.Sz. illetékes szerve indokolt esetben, a fenti feltételek teljesülése esetén maga is adományozhat; ebben az esetben tagfelvételi kérelem helyett a leendő pártoló tag elfogadó nyilatkozata szükséges.

3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki

  • – az egyesület céljaival egyetért,
  • – magáévá tette a Sz.K.K.K.Sz. eszmeiségét;
  • – elfogadja az egyesület alapszabályát valamint szervezeti és működési szabályzatát és;
  • – a Sz.K.K.K.Sz. irányában tanúsított elévülhetetlen érdemei elismeréseként a Sz.K.K.K.Sz. erre feljogosított szerve a tiszteletbeli tagsági címet neki felajánlotta, ő pedig azt elfogadta.

4. A tagfelvételről az egyesület elnöksége dönt. Az a személy, aki Sz.K.K.K.Sz.-taggá kíván válni, a tagság típusára is utaló tagfelvételi kérelmet nyújt be az egyesület elnökéhez, aki e kérelmet jóváhagyás céljából az egyesület elnökségének soron következő ülése elé terjeszti. Az elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles a tagfelvételi kérelemről dönteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen tizenöt napon belül az egyesület legfőbb szervéhez lehet fellebbezni.

 

VI.

A tagok jogai és kötelezettségei

 

1. a) Az egyesület rendes tagjának jogai:

  • – szavazati joggal részt vehet az egyesület legfőbb szervének közgyűlésén;
  • – az egyesület bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat és választható;
  • – javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá kérdéssel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület elnökéhez, elnökségéhez vagy legfőbb szervéhez;
  • – részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein;
  • – igénybe veheti az egyesület által tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat;
  • – az egyesület vezető szervei határozatainak végrehajtását elősegítheti;
  • – Felvilágosítást, tájékoztatást kérhet az egyesület vezető tisztségviselőitől, az egyesület irataiba betekinthet (amennyiben ezzel személyiségi jogot nem sért);
  • – az egyesület bármely szervének jogsértő határozatát – a tudomására jutásától számított harminc napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.

b) Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

  • – Közreműködik az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában.
  • – Ennek érdekében az egyesület tevékenyégét személyesen vagy anyagilag támogatja – oly módon, hogy köteles részt venni az egyesület által szervetett és az elnökség által erre beszámíthatónak nyilvánított programok közül legalább kettőn. A legfőbb szerv kőzgyűlései mindenképpen beszámíthatók. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén plusz egy- illetve kéthavi tagdíjnak megfelelő összeget köteles a tag támogatás címén megfizetni az egyesület részére, attól függően, hogy egy vagy két kötelező részvétel nem valósult meg.
  • – megtartja az alapszabály és egyéb, az alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit;
  • – az egyesület legfőbb szerve vagy más szerve által számára előírt avagy általa önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesíti;
  • – az előírt tagdíjat illetve más felajánlást az egyesület részére teljesíti.

2. a) Az egyesület pártoló tagjának jogai:

  • – tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az egyesület legfőbb szervének közgyűlésén;
  • – az egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet;
  • – az egyesület bármely szervének jogsértő határozatát – a tudomására jutásától számított harminc napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.

b) Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

  • – közreműködik az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában;
  • – megtartja az alapszabály és egyéb, az alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit;
  • – az egyesület legfőbb szerve vagy más szerve által számára előírt vagy általa önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesíti;
  • – az előírt tagdíjat illetve más felajánlást az egyesület részére teljesíti.

3. a) Az egyesület tiszteletbeli tagjának jogai:

  • – tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az egyesület legfőbb szervének gyűlésén;
  • – az egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet;
  • – az egyesület bármely szervének jogsértő határozatát – a tudomására jutásától számított harminc napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.

b) Az egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei:

  • Az egyesület tiszteletbeli tagja a Sz.K.K.K.Sz. eszmeiségével összhangban életvitelével, cselekedeteivel köteles az egyesület jó hírét megőrizni és védeni, hírnevét széles körben terjeszteni.

A tiszteletbeli tag tagdíjfizetésre vagy más anyagi hozzájárulásra nem kötelezhető (azonban önkéntes felajánlást, adományt természetesen tehet).

 

VII.

A tagság megszűnése

 

1. A tagság megszűnésének esetei:

  • a) –  a tag kilépése
  • b) – kizárás
  • c) – a tag SzKK kamarai tagságának megszűnése
  • d) – a tagot kinevezik közjegyzőnek
  • e) – a tag halála
  • f) – az egyesület megszűnése.

Ad a)

A tag az egyesületből bármikor, az elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel kiléphet.

 

Ad b)

Amennyiben a tag a Sz.K.K.K.Sz. elfogadott normáit (alapszabály, szervezeti és működési szabályzat… etc.) felróható módon, súlyosan megsérti, avagy a tagságból folyó kötelezettségeit neki felróható módon nem teljesíti, az elnökség kizárhatja az egyesületből.

A kizárást kimondó határozat ellen, annak közlésétől számított tizenöt napon belül az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezés halasztó hatályú, ám a legfőbb szerv határozatáig a tagsági – és adott esetben a vezető tisztségből fakadó – jogok szünetelnek.

Az elnökség tagjainak kizárásáról a legfőbb szerv dönt. A közgyűlésnek az elnökségi tag kizárása ügyében hozott határozta ellen az egyesület szervei határozatainak megfellebbezésére vonatkozó általános szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni.

 

Ad d)

Amennyiben a tagot közjegyzővé nevezik ki, akkor a rendes tagsága megszűnésével egyidejűleg pártoló taggá válik, amennyiben erre utaló nyilatkozatában erre igényt tart.

 

2. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején és tagságával összefüggésben keletkezett kötelezettségek teljesítése alól.

 

VIII.

Az egyesület szervezete

(A Sz.K.K.K.Sz. szervei és tisztségviselői)

A) A közgyűlés

1. A közgyűlés az Sz.K.K.K.Sz. legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll.

 

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • – az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása;
  • – az egyesület megszűnése esetén döntés vagyonának sorsáról;
  • – az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása;
  • – tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
  • – az elnökség rotációs rendjének meghatározása;
  • – az éves költségvetés megállapítása és elfogadása;
  • – az éves mérleg jóváhagyása;
  • – döntés az esetleges gazdasági, üzleti eredmény felhasználásáról;
  • – az egyesület ügyintéző szerve, annak vezetője és a felügyelő biztos éves beszámolójának elfogadása;
  • – az egyesület működésének felügyelete;
  • – az egyesület ügyintéző szerve tagjainak megválasztása illetve döntés visszahívásukról;
  • – döntés a tagdíj és egyéb hozzájárulások összegéről, fizetésük módjáról és határidejéről;
  • – döntés díjak, kitüntetések létrehozásáról, megszüntetéséről és odaítéléséről
  • – dönthet bármely más, az egyesületet érintő más kérdésben.

 

3. A közgyűlés összehívása az elnök, szükség esetén az elnökség feladata.

4. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.

5. Kötelező közgyűlést rendezni az alábbi esetekben:

  • – ha a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt az elnöktől;
  • – ha az elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
  • – ha a felügyelő biztos a közgyűlés összehívását indítványozza;
  • – a felügyeletet gyakorló ügyészség azt írásban indítványozza;
  • – ha azt bíróság elrendeli.

 

6. Amennyiben a fentiek szerint az elnök harminc napon belül nem hívja össze a közgyűlést, úgy azt az általános szabályok szerint a tagok illetve a felügyelő biztos is összehívhatják.

7. A tagok részére meghívót kell küldeni legalább tizenöt nappal a közgyűlés időpontja előtt. A meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.

8. A közgyűlése nyilvános, de indokolt esetben a nyilvánosságot a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel kizárhatják.

9. A közgyűlés határozatképes, ha azon a teljes tagságot megtestesítő szavazatok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés változatlan napirend mellett a megjelent tagok illetve szavazatok számától függetlenül határozatképes – amennyiben erre a tagok figyelmét előzetesen felhívták.

10. A közgyűlést az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

11. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, ám a jelenlévő tagok egyharmadának illetve az elnök vagy az elnökség javaslatára a közgyűlés (egyszerű többséggel) dönthet úgy, hogy az adott kérdésben hozott határozat csak minősített többséggel érvényes.

12. A minősített többség a jelenlévő szavazatok több, mint kétharmadát jelenti.

Minősített többség szükséges:

  • – az alapszabály elfogadásához, módosításához;
  • – az egyesület feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
  • – a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

 

13. Minden rendes tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben harmadszorra sem sikerül döntésre jutni, úgy a közgyűlés dönthet a döntéshozatalnak a következő közgyűlésre halasztásáról vagy napirendről történő levételéről, kivéve az alábbi ügyek esetében:

  • – beszámoló és költségvetés elfogadása;
  • – tisztségviselők megválasztása, az elnökség rotációs rendjének elfogadása.

Ezekben az ügyekben addig kell a szavazást ismételni, amíg döntés nem születik.

 

14. A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik – kivéve az alakuló közgyűlést, melyen a választás nyílt szavazással (ellenjelölt hiányában közfelkiáltással) is történhet. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki a jelenlévő rendes tagok szavazatainak több mint kétharmadát megszerezte. Ennek hiányában több jelölt esetén azt, aki a második szavazás során a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani.

 

15. Az elnökségi tagok rotációs rendjének elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.

 

16. A Sz.K.K.K.Sz. közgyűlése az elnökségi tagot visszahívhatja, ha az:

  • – az egyesületet vezetői tevékenységével megkárosította;
  • – nem látja el a tisztségéből folyó feladatokat;
  • – egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a közgyűlés szerint az egyesület vezetői tisztségével összeférhetetlen, így a tisztség betöltésére méltatlanná vált.

A tisztségviselők visszahívását a rendes tagok egynegyede kezdeményezheti az elnökségnél benyújtott, indokolt írásbeli kérelemmel, mely alapján az elnökség az általános szabályok szerint köteles közgyűlést összehívni. A visszahívásról a közgyűlés titkos szavazással, valamennyi rendes tag szavazatainak minősített többségével határoz.

A visszahívásról rendelkező határozatot megfelelően indokolni kell, ellene az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye.

 

17. A közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez mellékletként hozzá kell fűzni a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

 

B) Az elnökség

 

1. A közgyűlések közötti időszakban a Sz.K.K.K.Sz. legfőbb vezető, ügyintéző szerve az elnökség, amely a közgyűlés hatásköreit tiszteletben tartva irányítja az egyesület működését.

 

2. Az elnökséget a közgyűlés választja meg rendes tagjai közül hároméves időtartamra. Az elnökségi tagságot már betöltött tagok egy ízben – amennyiben ílymódon a megfelelő működés nem biztosítható, úgy többször is – újraválaszthatók.

 

3. A visszahívással vagy más okból megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni. A pótválasztással megválasztott elnökségi tag mandátuma a hároméves ciklus végéig tart. Amennyiben az elnökség megbízatásából már csak legfeljebb három hónap van hátra és egyetlen hely üresedett csak meg, úgy nem kötelező pótválasztást tartani; a közgyűlés a vezető tisztségviselők mandátumát megfelelően módosíthatja.

 

4. A közgyűlés az elnökségi tagságra három főt választ, melyek közül – lehetőség szerint – kettő közjegyzőhelyettes, egy pedig közjegyzőjelölt.

 

5. Az elnökségi tagok megválasztásuk utáni tanácskozásukat követően nyomban javaslatot tesznek a rotációs rendre. Ezt követően a közgyűlés a javaslat felől egyszerű többséggel határoz, határozatában megszabja, hogy az elnökségi tagok milyen sorrendben töltik be az elnöki és az elnökhelyettesi tisztséget.

 

6. Az elnökség feladata és hatásköre:

  • – összehívhatja (alapszabályban meghatározott bizonyos esetekben köteles összehívni) a közgyűlést;
  • – lefolytatja tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárást (beleértve a kizárást is), a tagokról nyilvántartást vezet;
  • – a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenységet folytat;
  • – a Sz.K.K.K.Sz. folyamatos működését irányítja, szervezi;
  • – ennek keretében megvitatja az éves programokat, ezekről tervezetet dolgoz ki és a közgyűlés elé terjeszti;
  • – előkészíti az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntéseket;
  • – kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a költségvetést és a beszámolót;
  • – előkészíti a Sz.K.K.K.Sz. szervezeti és működési szabályzatának tervezetét;
  • – előkészít minden közgyűlési hatáskörbe tartozó döntést;
  • – biztosítja a közgyűlés határozatainak végrehajtását;
  • – tiszteletbeli tisztségviselői címeket hozhat létre és adományozhat;
  • – szervezi és összehangolja a Sz.K.K.K.Sz. és a különböző más szervezetek kapcsolatait;
  • – véleményt fogalmaz meg és javaslatokkal él a tagokat érintő kérdésekben és védi érdekeiket;
  • – elbírálja a benyújtott panaszokat;
  • – kezeli a Sz.K.K.K.Sz. működése során felhalmozódott vagyont;
  • – végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés megbízta;
  • – dönt és eljár minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

7. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az elnökséget az elnök hívja össze. Vita esetén az összehívás akkor minősül szabályszerűnek, ha az elnökségi tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

8. Az elnökség ülései nyilvánosak, ám a nyilvánosság indokolt esetben kizárható.

 

9. Az elnökségi ülések csak akkor határozatképesek, ha az elnökség három tagja közül legalább kettő jelen van.

 

10. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdés nyomban újratárgyalható, a szavazás pedig megismételhető, ám az elnökség határozhat a döntésnek a következő ülésre történő elnapolásáról vagy a napirendről történő végleges levételéről is. Amennyiben az elnökségi ülésen csak két elnökségi tag vesz részt, úgy csak egyhangúan hozható határozat.

 

Amennyiben a fentiek szerint a kérdést nem sikerül megoldani, úgy az elnökség soron következő ülésén az ügyet újra kell tárgyalni és újból szavazásra kell bocsátani.

 

11. Az elnökség az ügyrendjét és az elnökségen belüli munkamegosztást saját hatáskörében határozza meg.

 

12. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, határozatait pedig a határozatok tárába be kell vezetni. Ezeket az ülés végeztével minden jelenlévő aláírja.

 

13. Az elnökségi tagok tevékenységükért a közgyűlésnek felelnek.

 

C) A Sz.K.K.K.Sz. elnöke és elnökhelyettese (alelnöke)

1. Az elnöki illetve elnökhelyettesi megbízatás egy évre szól, az elnökség tagjai rotációs alapon töltik be e két tisztséget az elnökség hároméves ciklusában.

 

2. E szabály alól kivételt képeznek az alábbi esetek:

 

a) Az egyesület megalakulásának évében a kétéves ciklus – ezen belül pedig az első elnök illetve elnökhelyettes mandátuma – az egyesület nyilvántartásba vételétől az adott év végéig terjedő idővel meghosszabbodik.

 

b) Amennyiben az elnök vagy az elnökhelyettes mandátuma a rendes egy éves időtartam letelte előtt szűnik meg, úgy a soron következő elnök illetve elnökhelyettes mandátuma az előző mandátum megszűntétől az év végéig hátralévő idővel meghosszabbodik. Ha nincs már soron következő elnök vagy elnökhelyettes, akkor az elnökség hároméves ciklusából hátralévő időre az előző elnök és elnökhelyettes tölti be újra a megüresedő tisztséget.

Amennyiben az egyesület elnök nélkül maradna, haladéktalanul új közgyűlést kell tartani, és a működés biztosítása érdekében új elnökséget kell választani. Ha a hároméves ciklusból kevesebb, mint egy év van hátra, úgy az új elnökség és a rotációs rend szerinti első elnök illetve elnökhelyettes mandátuma az évből még hátralévő idővel meghosszabbodik annak érdekében, hogy a legfőbb tisztségviselők mindig év végén váltsák egymást.

Ha a ciklusból több, mint egy év van hátra, úgy az új elnökség mandátuma az elődje hároméves ciklusának a végéig tart, és a fenti 1. valamint az alábbi 3. pontokban meghatározott követelmények ezen új, ám három évnél rövidebb mandátumú elnökség elnökeire és elnökhelyetteseire nem vonatkoznak. (Vagyis nem kötelező mindhárom elnökségi tagnak, mindkét tisztséget, egyenlő ideig betölteni, a megbízatás pedig nem csak egy éves időtartamú lehet, azonban nem nyúlhat túl az aktuális elnökségi ciklus időtartamán.)

 

3. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztséget oly módon kell betölteni, hogy

  • – mindhárom elnökségi tag,
  • – egyenlő ideig

viselje mindkét tisztséget. A sorrendre az elnökség megválasztása után nyomban javaslatot tesz, a javaslat felől a közgyűlés azonnal határoz.

 

4. Amennyiben egy elnökségi tag mandátuma megszűnik, ám az alapszabály rendelkezései szerint nem kerül sor pótválasztásra, úgy az utoljára elnöki illetve elnökhelyettesi tisztet betöltő elnökségi tagok mandátuma a ciklus végéig meghosszabbodik.

 

5. Az elnök feladata és hatásköre:

  • – jogosult a Sz.K.K.K.Sz. képviseletére,
  • – kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
  • – irányítja az egyesület tevékenységét;
  • – összehívja és vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit;
  • – ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat,
  • – irányítja és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását;
  • – beszámol a közgyűlésnek a Sz.K.K.K.Sz. ügyeinek intézéséről,
  • – kapcsolatot tart a Sz.K.K.K.Sz. pártoló és tiszteletbeli tagjaival,
  • – gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sz.K.K.K.Sz. alkalmazottai felett,
  • – utalványozási jogot gyakorol;
  • – sürgős esetekben eljárhat az elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az elnökséget annak következő ülésén tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.

 

6. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Helyettesítés esetén az elnökhelyettes teljes joggal képviseli az egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

 

7. Az elnök és az elnökhelyettes tevékenységük után a közgyűlésnek felelősek.

 

D) A felügyelő biztos

1. A Sz.K.K.K.Sz. működését és gazdálkodását a közgyűlés által tagjai közül választott felügyelő biztos ellenőrzi, felügyeli és szabálytalan működés esetén intézkedik annak megjavításáról.

 

2. A felügyelő biztos a közgyűlés választja három éves időtartamra saját tagjai sorából. Lehetőség szerint olyan tag választható erre a tisztségre, aki legalább egy éve az egyesület vagy a SzKK tagja.

 

2/A Amennyiben a felügyelő biztos megbízatása a hároméves megbízatási idő lejárta előtt megszűnik, úgy pótválasztás útján kell gondoskodni másik felügyelő biztos megválasztásáról, akinek mandátuma az elnökség hároméves ciklusának a végéig tart.

3. A felügyelő biztos ellenőrzi, hogy az egyesület működése és gazdálkodása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az alapszabályban foglaltaknak és az egyéb belső szabályzatoknak. Ennek során a vezető tisztségviselőktől és minden tagtól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a Sz.K.K.K.Sz. könyveibe és irataiba.

4. A közgyűléseken rendes tagként, az elnökség és a pontozóbizottság ülésein pedig tanácskozási joggal rész vehet, szükség esetén kezdeményezheti azok összehívását.

5. A felügyelő biztos köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni és azt kielégítően tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a) a egyesület működésében olyan jogszabálysértés vagy a Sz.K.K.K.Sz. érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé,
  • b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

6. Ha az elnök vagy az elnökség a felügyelő biztos indítványának megtételétől számított harminc napon belül nem rendez közgyűlést, úgy arra a felügyelő biztos is jogosult.

7. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő biztos haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

8. A felügyelő biztos évente egyszer beszámol a közgyűlésnek az egyesület működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések kötelező vizsgálata alapján.

 

E) Az értékelő bizottság,

továbbá a szakmai és közösségi tevékenység pontozása

 

I. Az értékelő bizottság feladata, összetétele, megválasztása

1. Az értékelő bizottság értékeli a Magyarország területén bárhol közjegyzőhelyettesi állásra pályázó jelölteknek a Szegedi Közjegyző Kamara területén a közösségért végzett munkáját és szakmai tevékenységét.

 

2. Az értékelő bizottság három tagból és további négy póttagból áll (pontozóbírák). A rendes tagok közül egyet az egyesület elnöksége delegál.

 

3. Az értékelő bizottság megbízatásra három évre szól – főszabály szerint az egyes elnökségi ciklusokkal párhuzamosan. A bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja titkos vagy nyílt szavazás útján.

 

A póttagok megválasztásával egyidejűleg a közgyűlésnek döntenie kell a póttagok sorrendjéről is, vagyis annak rendjéről, hogy egy megüresedő rendes tag helyére milyen sorrendben léphetnek az egyes póttagok.

 

4. Amennyiben bármilyen oknál fogva a bizottság tagjának megbízatása a bizottság megbízatásánál korábban szűnik meg, úgy helyére a – a választásnál megszabott sorban – a póttagok lépnek.

Amennyiben a póttag mandátuma a bizottság megbízatásánál korábban szűnik meg (akár azért, mert rendes tag megüresedő helyét tölti be a póttag, akár más okból), úgy helyére legkésőbb az egyesület soron következő rendes közgyűlésén új tagot kell választani (időközi választás).

Ha a bizottság működése tagjainak csökkenése folytán veszélybe kerülne, úgy az egyesület elnöke köteles legkésőbb egy hónapos határidővel rendkívüli közgyűlést összehívni a megüresedett bizottsági helyek – időközi választással történő – pótlására.

Az időközi választással megválasztott bizottsági tagok megbízatása csak a bizottság mandátumának lejártáig terjed.

 

II. Az értékelő bizottság illetve a pontozóbizottságok működése, eljárása

 

1. Az értékelő bizottság köteles feladatát a lehető legrövidebb eljárás keretében, mindazonáltal kellő gondossággal, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen elvégezni.

 

2. Az értékelő bizottság eljárásában egy meghatározott közjegyzői álláshelyre kiírt ugyanazon pályázattal összefüggésben beérkezett összes kérelem elbírálása egy ügynek számít.

 

3. Az értékelő bizottság eljárása a pályázó kérelmére indul – a Szegedi Közjegyzői Kamara területén működő közjegyzőhelyettes esetében a bizottság hivatalból is eljárhat.

 

4. A közjegyzői álláshelyre pályázó személy pályázata benyújtásának igazolása mellett nyújthatja be igényét tevékenysége értékelése iránt az értékelő bizottság elnökének. Kérelmében fel kell sorolnia a közjegyzőjelöltként, illetve -helyettesként az egyesület keretein belül illetve a Szegedi Közjegyzői Kamarában végzett tevékenységét (beszámolók, előadások, programok szervezése, illetve minden, álláspontja szerint figyelembe vehető tevékenység).

 

5. Az adott ügyben az illetékes területi közjegyzői kamaránál megtartott első meghallgatás előtt tizenöt nappal az értékelő bizottság elnöke a bizottsághoz beérkezett kérelmek alapján megállapítja, hogy van-e a bizottság tagjai között olyan, aki – összeférhetetlenség illetve más kizárási ok folytán – az adott ügyben nem járhat el. Amennyiben az egyesület elnöksége által delegált taggal kapcsolatban merül fel kizárási ok, a bizottság elnöke ezt a tényt az egyesület elnökével kötli, az elnökség pedig haladéktalanul intézkedik másik, nem kizárt tagjának delegálásáról. Az elnökség csak olyan tagját delegálhatja, amelyik az adott pályázattal kapcsolatos pontozási eljárásokban nem érintett. Ha az elnökségben nincs ilyen személy, úgy az elnökség által delegálandó tag megüresedő helyét póttaggal kell betölteni.

A bizottság elnöke a fentiek szerint eljárva meghatározza az adott ügyben ténylegesen eljáró bizottság (pontozóbizottság) összetételét. A bizottság tagjai az elnökkel együttműködve maguk is kötelesek a kérelmeket áttekinteni és jelezni, amennyiben velük szemben kizárási ok merül fel.

Amennyiben az értékelő bizottság elnöke a fentiek szerint a saját kizárását is megállapítja, úgy a ténylegesen eljáró pontozóbizottság három tagja egyszerű többséggel maguk közül elnököt választ. Egyébként a pontozóbizottságot az értékelőbizottság elnöke vezeti.

 

6. A pontozóbizottság üléseit az elnök vezeti. Ő fogja össze a bizottság munkáját, ő tartja a kapcsolatot az egyesület többi szervével, szükség szerint azoktól adatokat is kérhet a tevékenysége ellátásához szükséges mértékben. A pontozóbizottság eljárása egyebekben informális.

 

7. A pontozóbizottság határozatait egyszerű többséggel hozza. A határozat a jelölt számszerű és szöveges értékeléséből áll. A számszerű értékelés 0-tól 5-ig terjedhet.

 

8. A bizottság döntésével szemben a pályázó három napon belül az egyesület legfőbb szervéhez címzett panasszal élhet, melyet és az egyesület elnökénél kell benyújtani felé. Az elnök köteles az egyesület rendes vagy rendkívüli közgyűlését haladéktalanul összehívni, az ügyet kivizsgálni és a közgyűlés számára előterjesztést készíteni. A közgyűlés egyszerű többséggel határoz a döntés hatályban tartásáról, vagy a panaszt jogosnak ítélve a pályázó javára megváltoztatja a pontozóbizottság határozatát.

 

9. Amennyiben a pontozás megfelelő ellátása adott ügyben nem tűr halasztást, vagy a pontozás másképpen nem valósítható meg, úgy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amely akár magához is vonhatja a bizottság pontozási jogkörét és dönthet a pontozás kérdésében.

 

III. A Pontok Odaítélésének rendszere (POR),

avagy a pontozás szempontjai

 

1. Elvi kérdés, hogy pusztán az egyesületi tagsággal és az egyesületi tagdíj megfizetésével egy közjegyzőhelyettes se kaphasson pontot. Ugyanígy nem támogatandó, ha valamely tag funkciót vállal az egyesületben, de érdemi munkát nem végez.

 

2. A pontozás főbb szempontjai:

  • 1 pont adható annak, aki tagsága alatt tagdíjfizetési felszólítást nem kapott (/az elmúlt egy évben nem volt három hónapnál nagyobb elmaradása a tagdíjfizetést illetően), legalább egy éve az egyesület tagja. Külön felkérésre szervezési, technikai segítséget nyújtott az egyesület programjainak megvalósításában, anyaggyűjtéssel, referátum előkészítéssel segítette tagtársát illetve az egyesületet.
  • 2 pont adható annak, aki tagsága alatt tagdíjfizetési felszólítást nem kapott, legalább egy éve az egyesület tagja. Tagsági ideje alatt alkalomszerűen (vagyis volt már rá példa) vállalt beszámolót, egy programot szervezett, lebonyolított.
  • 3 pont adható annak, aki tagsága alatt tagdíjfizetési felszólítást nem kapott, legalább egy éve az Egyesület tagja. Rendszeresen (legalább évente egy) szervez programokat, referátumokat, beszámolókat készít, az egyesület szakmai életéhez aktívan hozzájárul.
  • 4 pont adható annak, aki tagsága alatt tagdíjfizetési felszólítást nem kapott, legalább egy éve az egyesület tagja. Rendszeresen szervez programokat, referátumokat, beszámolókat készít, az egyesület szakmai életéhez aktívan hozzájárul, az egyesületben funkciót vállal és azt ellátja.
  • 5 pont adható annak, aki tagsága alatt tagdíjfizetési felszólítást nem kapott, legalább egy éve az egyesület tagja. Rendszeresen szervez programokat, referátumokat, beszámolókat készít, az Egyesület szakmai életéhez aktívan hozzájárul, az egyesületben funkciót vállal és azt példásan ellátja. Szabadidejéből, egyéb erőforrásaiból a szervezet javára külön energiát fordít.

 

3. Amennyiben a tag két éven belül egy tagdíjfizetési felszólítást kapott, úgy az egyébként őt megillető pontokat eggyel csökkenteni kell. Amennyiben két éven belül két tagdíjfizetési felszólítást kapott, úgy kettő pontot kell levonni. Két éven belül három vagy több tagdíjfizetési felszólítás esetén a legföljebb 1 pont ítélhető meg.

 

4. Különösen jelentős, az egyesület szempontjából kiemelkedő jelentőségű feladatvállalás esetén a kérelmező egy kategóriával magasabb pontszámot kaphat. Az ilyen kategória-ugrás legföljebb két esetben vehető figyelembe a tagság teljes ideje alatt.

 

5. A fentiek iránymutatásul szolgálnak a pontozóbizottság számára, amely azonabn – az adott ügy egyedi jellege miatt – eltérhet ezektől, az eltérést azonban megfelelően indokolni kell.

 

F) A határozatok nyilvántartása

 

A közgyűlés, az elnökség és a felügyelő biztos döntéseit a határozatok tárában kell nyilvántartani. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát és nyílt szavazás esetén személyét. A határozatok tárát a Sz.K.K.K.Sz. elnöksége vezeti.

 

G) Összeférhetetlenségi szabályok

 

1. Nem lehet vezető tisztségviselő:

  • a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült
  • b) valamely egyesület bírósági megszüntetését követő két évig az a személy, aki a megszüntetést megelőző évben a megszüntetett egyesület vezető tisztségviselője volt.

 

2. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) vagy élettársa a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület szervezete által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

3. Nem lehet felügyelő biztos az a személy, aki

  • a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
  • b) az értékelő bizottság tagja,
  • c) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
  • d) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve
  • e) az a)-d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója illetve élettársa.

 

IX.

Az egyesület megszűnése

1. A Sz.K.K.K.Sz. megszűnik:

  • – ha arra jogosult szerv feloszlatja vagy megszűnését megállapítja;
  • – ha a közgyűlés az egyesület feloszlását kimondja;
  • – ha más szervezettel egyesül vagy szétválik.

 

2. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik azzal, hogy az a tagok között fel nem osztható, azt az alapszabályban írt feladataira kell felhasználni. Felszámolóként az egyesület volt ügyintéző szerve, az elnökség jár el.

 

X.

Vegyes és záró rendelkezések

1. A Sz.K.K.K.Sz. a Csongrád Megyei Bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

2. A Sz.K.K.K.Sz. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei, és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.

3. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Az egyesülettel kapcsolatos fogalmakra a jelen alapszabályban foglaltaktól eltérő megnevezések is alkalmazhatók, amennyiben azon egyértelműen beazonosíthatók.

Jelen alapszabályt az alapító tagok gondos megfontolás után mint akaratukkal mindenben megegyezőt saját kezűleg írták alá.

Kelt Szegeden, a 2008. évi szeptember hó 5. napján.

 

Dr. Biróné dr. Fehér Hajnalka sk                    Dr. Rotár Gábor Szabolcs sk

Dr. Szabó András sk                                            Dr. Bartha Attila Viktor sk

Dr. Nyerges József sk                                                     Dr. Nagy Emőke sk

Dr. Zsarnai Ferenc sk                                                    Dr. Hüvös Ferenc sk

Dr. Sándor Péter sk                                                      Dr. Bodrogi István sk

Dr. Prikidánovics Dóra sk                                           Dr. Horváth Gábor sk